A kihívások mindennapjaink részét képezik. Lehetőséget adnak a környezetünkhöz való jobb alkalmazkodásra és arra, hogy többek legyünk. Ez az élet bármely területén megjelenhet és több forrásból meríthetünk erőt az átvészeléshez. A szociálpszichológiában Bandura nevéhez köthető a „Bobo baba” kísérlet, amely bemutatja, hogy hajlamosak vagyunk egy felnőtt, tisztelt személy leutánzására és példájának követésére. Ennek bizonyítására akár filmszereplők is alkalmasak, egy általunk csodált karakterrel is azonosulhatunk és az ő mintájára cselekedhetünk. Ezúttal A szív bajnokai című filmet vesszük górcső alá, felelevenítjük a film legfelejthetetlenebb pillanatait. Olyan mozzanatokat, amelyekből erőt meríthetünk.
A szív bajnokai, eredeti címén: The Blind Side egy viszonylag régi, de időtálló amerikai film. 2009-ben mutatták be, az Alcon Entertainment készítette, és a Warner Bros. forgalmazza, tizenkét év korhatári besorolással. Igaz történetet dolgoz fel, Michael Oher amerikaifutball-játékos élettörténetén alapul. A forgatókönyv Michael Lewis hasonló (The Blind Side: Evolution a Game) című regénye alapján született, John Lee Hancock rendezésében. Műfaja életrajzi, dráma, sport.
A film végigsöpört a világon, rengeteg jelölést és díjat tudhat magáénak. A női főszereplőt kiemelten díjazták, aki a film lelke és csillaga volt. Sandra Bullock (Leigh Anne Tuohy karakterét megformálva) a filmben nyújtott alakításáért Oscar-díjat és Golden Globeot is nyert – csak a legrangosabbakat említve.
Érdekesség, hogy Leigh Anne Tuohy szerepére eredetileg Julia Robertset kérték fel, de ő nem vállalta. Kezdetben Sandra Bullock is visszautasította, mert úgy vélte, nem az ő egyéniségéhez való a szerep. A valódi Leigh Anne Tuohy-jal való találkozás győzte meg őt arról, hogy mégis vállalnia kell.
A történet Michael Ohler afroamerikai fiú életére összpontosít, akinek nincs családja, horgonya a világban. A mindennapi élet is kihívás számára. Nincs, aki gondoskodna róla annak ellenére, hogy gyermek. Sportokban tehetséges, de nem tanul jól nyolcvan pontos intelligenciájával. Bekerül egy katolikus magániskolába, újabb kihívások tornyosulnak előtte. Személyisége miatt nehezen tud kapcsolatot teremteni, mivel zárkózott és keveset beszél. Ő az egyedüli színes bőrű a környezetében. A tanároknak is kihívást jelent a vele való együttműködés. Rosszak a jegyei, csak ül az órákon, és nem mutat semmi előrehaladást, míg végül egy tanár szembenéz a helyzettel és fölfejti, hogy olvasás- és íráskészségi nehézségei vannak, így a szóbeli tanítás és visszakérdezés működik nála.
Michael megismerkedik egyik iskolatársa, Sean Junior, becenevén „SJ” (Jae Head) anyjával, Leigh Anne Tuohy-jal (Sandra Bullock), aki szállást ad számára. Az először egy éjszakásnak induló befogadás eszkalálóik, és jobban megismerhetjük a családot, annak működését. A család rettenthetetlen „Anyai vezetője”, Leigh Anne Tuohy Mike anyjává válik, örökbefogadásának köszönhetően.
(Forrás: moviequotes.online)
A női főszereplő rengeteg arcát, én-aspektusát ismerhetjük meg. Egy kemény nő, aki bárkit bármikor megfegyelmez, és mindig a helyes utat igyekszik követni. Látjuk dolgozó nő szerepében, ahogy a lakberendezési munkájában tárgyal és irányít. Feleségként és anyaként, aki ételt tesz az asztalra, gondoskodik a családi programokról és mindent megtesz a gyerekeiért. Jótevőként, aki befogad egy utcán élő fiút. Gazdag fehér nőként, aki nyolcvan dollárt költ egy salátára egy drága étteremben az elit barátnőivel. Individuumként, aki kiáll magáért és szeretteiért bárki ellen, legyen az bandatag vagy barát. Humoros nőként, aki maximálisan kihasználja a helyzetkomikumokat. Állampolgárként, aki jót akar városának és a társadalomnak. Keresztényként, aki hisz, és köszöni a segítséget Istennek, de nem várja a csodát tőle, hanem mindent megtesz céljaiért. Nőként, aki megérti a gyerekvállalás, bizonytalanság és tehetetlenség nehézségeit.
A különböző helyzetekben kibontakozik előttünk összetett személyisége. A kemény külső alatt egy érzékeny belső rejlik. Ha a filmben is elhangzó hasonlattal szeretnénk élni: olyan, mint egy hagyma, amiről egyesével kell lefejtegetni a hagymahéjakat. A cselekedetei proszociálisak, segítőek. Az életében megjelenő embereket támogatja. Befogad egy fiút, mert annak nincs hova mennie. Bajban nem keresi a bűnbakot, hanem a lényegre összpontosít, hogy mindenki jól legyen. Mindezt csendesen, mély elfogadással. Mikor rámutatnak egy hibájára, elgondolkozik rajta és a következő kérdést teszi fel magának: „Jó ember vagyok én?” Később arra lehetünk figyelmesek, hogy másoknak is inspiratív mondatokat, és kérdéseket fogalmaz meg, nem csupán önmagának.
(Forrás: Pinterest)
Természetesen nem csak a női főszereplő, hanem a többi karakter is színes egyéniség, akik számos kihívással küzdenek meg. Az apa, Sean Tuohy, aki jól menő üzletember étteremlánccal. A húg, akinek az anyja jósága miatt kialakuló helyzetből kifolyólag új bátyja van, akit be kell fogadnia az életébe. Az imádnivaló öcs, aki mindig is egy bátyust szeretett volna. A család, ami több szinten is összekötődik, kiemelten összpontosítva a sportra és az egyetemre. Valamint a magántanár, Miss Sue, aki – a család vágyaival egyetemben – a Michael a University of Mississippi (röviden Ole Miss) iskola felé terelgeti a befogadott fiút. Mike a család szárnyai alatt, a tanulásban való tanári támogatás által esélyt kap arra, hogy híres sportolóvá váljon.
(Forrás: Pinterest)
A tanulás kihívásokkal teli, de ezernyi gyönyörűség és öröm is van benne. Személyes kedvenc jelenetem: a kincsben a kincs. A filmben elhangzik egy részletet Tennyson, Alfred Lord: A könnyű lovasbrigád rohama című verséből. Hatszáz bátor és becsületes lovasról szól, a költemény értékei örök érvényűek és univerzálisak. Fellelhetők a párhuzamok a 21. századi film, és a vers egyes pontjai között. A mély érzések nyomán lúdbőr keletkezik az ember karján, mert a vers megjeleníti, amit szavakkal nem lehet.
(Forrás: magyarulbabelben.net)
Az 1800-as években élő költő megfogalmazza egy korábban lejátszódó csata értékeit. Az emberi bátorságot, korlátokat és hűséget. A tényt, hogy hatunk egymásra, és történeteink tovább élnek. Megörökíti, ahogy a jó út elválik a helyestől. Mindezek a gondolatok hatással vannak Sean Thouyra, az apukára. Ő az amerikai focimeccsre értelmezi át, és a körülmények változtatásával könnyen érthetővé teszi a mélyebb tartalmat a fiának, Mikenak. Ő ezeket a gondolatokat tovább viszi, és a saját élettapasztalatait is beleszövi, ami egy újabb értelmezést ad a versnek. Ez jól megmutatja a gondolatok körforgását és újjászületését.
Több irodalmi alkotás is jelentős metaforákat hordoz a filmben, mint például a Fedrinánd, a bika története. Egyszerű nyelvezetével, és bonyolult helyzeteivel, ez a könyv maguknak a szereplőknek is jól magyarázza az élet jelenségeit.
A film végén érdemes a szöveg megjelenése után is ottmaradni, hogy láthassuk az embereket, akik az említett kihívásokat a „való életben” is megélték. A film végén található egy bevágás a 2009-es NFL-draft jeleneteiből, ahol bemutatják az igazi Michael Ohert, amikor az első körben leigazolta a Baltimore Ravens. Ezután családi fotók következnek Oherről és a valódi örökbefogadó szülőkről, testvérekről, Miss Sueról, ahogy megörökítik életük mindennapjait. Mindemellett fény derül arra is, hogy a filmben több futballedző is saját magát játszotta, ami a sportolók nagy presztízse miatt óriási dolognak számít Amerikában.
(Forrás: mikedropsports)
A film költségvetése huszonkilenc millió dollár volt, míg a bevétele több, mint háromszáz millió dollár. Ez azt jelenti, hogy a film több mint tízszer visszahozta az árát. Százhuszonkilenc perc reményt és tanulságokat, jó példákat adott a nézőknek. Olyan ez, mint amikor egy filmsztár adakozik nyilvánosan egy alapítványnak. Nem az a pénzösszeg számít, hanem az, hogy a többi embert, akit adakozásra sarkallja. A jó példa ezáltal elhelyezkedhet a köztudatban.
A kihívások megküzdésre (coping) sarkallnak bennünket. Tudományosan leírva, ez egy arra irányuló kognitív vagy viselkedéses törekvés, hogy az egyén megbirkózzon azokkal a stresszkeltő élethelyzetekkel és eseményekkel, melyek fenyegetést, veszteséget vagy kihívást jelentenek számára. A számos befolyásoló tényező mind alakítja a megküzdést. Vannak, amelyek segítik és vannak, amelyek hátráltatják azt. A helyes és stabil példa kialakítása segíti az alkalmazkodást, és a jó döntések meghozatalát gyorsabban és kisebb erőbefektetéssel lehet meghozni, így alkalmazkodva a mindennapi kihívásokhoz. A film több szereplője is alkalmas arra, hogy példát vegyünk szituációmegoldó, alkalmazkodó képességeikről, de közöttük is kiemelt szerepet kap Leigh Anne Tuohy pozitív víziókat, elszántságot és reményt ad mindannyiunknak.
A film újbóli megtekintését követően – hiszen valószínűleg korábban már láttátok ezt a csodás művet – szívből ajánlom az Instant család című 2018-as amerikai vígjátékot, amely középpontjában szintén az örökbefogadás bájai és nehézségei állnak:
Pál Janka
Források:
Instant család – Wikipédia (wikipedia.org)
Margitics Ferenc, Pauwlik Zsuzsa (2006). „Megküzdési stratégiák preferenciájának összefüggése az észlelt szülői nevelői hatásokkal”. Magyar Pedagógia 106 (1), 43-62. o.